<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Mozdulj!</provider_name><provider_url>https://mozdulj.cafeblog.hu</provider_url><author_name>mozdulj!</author_name><author_url>https://mozdulj.cafeblog.hu/author/mozdulj/</author_url><title>Futás - Az 1. nap</title><html>&lt;p&gt;Jó sokáig készültem az első futásra, illetve bejegyzésre, vagy úgy is mondhatnám, hogy lustaság mindenek felett, de próbáljunk pozitívak maradni...&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Hosszas mentális felkészülést és néhány hamvába holt próbálkozást követően ismét belevágtam a nagy kalandba. Épp szabadságon vagyok, tökéletes az idő, felhúztam az ezer éves futócipőm, és uzsgyi!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A telefonomon beállítottam az endomondot, hadd mérje a kilométereket, és mivel nem vagyok abban az állapotban, hogy kapásból lenyomjak öt km-t (mit ötöt, még egyet sem), ezért elindítottam a már tavaly letöltött kis appomat, az 5K runnert (egyelőre csak az ingyenes próbaverzó van a telefonomon), hogy szép fokozatosan jussak futókarrierem csúcsára. Bedugtam a fülhallgatót, mert bár nagyon zen és spirituális élmény lehet futás közben a saját légzésedet és a madárcsicsergést hallgatni, úgy éreztem, nekem ehhez a tevékenységhez jóval nagyobb erőt ad, ha Brian Johnson üvölt a fülembe, szóval hadd szóljon az AC/DC!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-large wp-image-28&quot; src=&quot;https://mozdulj.cafeblog.hu/files/2018/05/futas-600x400.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ilyen alaposan ráhangolódást követően nem volt más hátra, mind elindulni. Az  mai program: 5 perc bemelegítő séta, majd 1 perc futás - 1,5 perc séta 6-szor ismételve, végül öt perc levezető séta. Nem hangzik vészesen. A bemelegítő sétám igazán lelkesen és lendületesen sikerült, majd egy kedves női hang a fülemben azt duruzsolta, hogy akkor indulhat a futás. Az első perc gyorsan el is telt, szinte röpültem, és úgy éreztem, mintha erre születtem volna.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;A második egy perces futás sem okozott még gondot. A harmadik egy percnél kezdtem lihegve venni a levegőt, majd jött a negyedik perc, amikor is azt éreztem, hogy egy takony vagyok, és teljesen új értelmet nyert a zenei aláfestésként felcsendülő Highway to hell, úgy véltem, tényleg a pokolba tart ez az út. Az ötödik-hatodik etapra meg is érkeztem a pokol legmélyebb bugyraiba, már csak vonszoltam magam futás helyett, és tökéletes ütemben érkezett ehhez Angus Youngéktól a Hell&#039;s bells.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;iframe src=&quot;https://www.youtube.com/embed/3tOKYFR4Rzg&quot; width=&quot;560&quot; height=&quot;315&quot; frameborder=&quot;0&quot;&gt;&lt;/iframe&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Ezt követően a levezető gyaloglás már inkább levezető andalgás volt, de legalább kicsit hosszabban tartott, mint 5 perc, a lábamba az ördög meg közben ólmot önthetett, olyan elnehezültnek éreztem. Viszont a futós alkalmazás a végén azt mondta, hogy a mai napért kapok egy lion heart badge-t, hát már megérte, nagyon kedves kis app ez.&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Nézzük a számokat! Az endomondo szerint ma 3,56 km-t haladtam (futásnak nem nevezném), mindezt közel fél óra alatt, a legmagasabb sebességem 19,32 km/h  volt (aztaaaa), az átlagsebességem 7,14 km/h, mindezzel pedig elégettem 280 kcal-t. Összefoglalva kicsit meghaltam, az önbizalmam meg nagyot zuhant, de hát innen szép felállni!&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;img class=&quot;alignnone size-large wp-image-29&quot; src=&quot;https://mozdulj.cafeblog.hu/files/2018/05/ora-600x402.jpg&quot; alt=&quot;&quot; width=&quot;600&quot; height=&quot;402&quot; /&gt;&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;Képek forrása: pixabay.com&lt;/p&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://mozdulj.cafeblog.hu/files/2018/05/futas-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>